Amikor kiderül, hogy grafológus vagyok, van, aki már tolja is a szemem elé a kézírását van, aki megjegyzi: – neked se írok többet kézzel!
Van, aki csodálattal tekint rám és van, aki „hókusz – pókuszolók” táborába sorol.
Olyan is volt, aki megkérdezte, hogy akkor én egésznap rajzolok?
Vannak, akik hisznek a grafológiában és vannak, akik nem hisznek benne.
Miben hiszünk? Abban hiszünk, hogy embertársaink gesztusaiból, arcjátékaiból, mimikáiból következtetni tudunk hangulatukra, érzéseikre? Nem „hiszünk benne”, hanem megtapasztaltuk! Megtapasztaltuk, hogy a kifejező mozgásaink közvetítenek rólunk ezt – azt. Az írás is kifejező mozgás, ugyanúgy agyunk irányítja, mint a gesztusainkat. Kiderült, hogy az írás egyedi stílusát nem a tudatos működések, hanem elsősorban a tudattalan elme befolyásolja.
A grafológia segítségével mélyebben megismerhetünk másokat, mint akár különféle benyomások vagy sok éves személyes kapcsolat által. A kézírás írójáról többet, biztosabbat elárul, mint az arckifejezése, a mozdulata, gesztusa, a kimondott szavai. „Kézírásunk egyéni módon jellemez bennünket, identitásunknak ugyanolyan pontos szimbóluma, mint a génstruktúránk” – ahogy azt Frits Cohen és Daniel Wander fogalmazta meg a Munkahelyi Grafológia című könyvükben.
Az író jelleme határozza meg az írás jellegét!
Jogrendszerünk elismeri a kézzel aláírt megegyezés, szerződés… stb. érvényességét. Volt idő, amikor az ujjnyomatok egyediségéről is kritikákat, hitetlenkedő ellenvéleményeket lehetett hallani, ma pedig már ott tartunk, hogy egyetlen nyomatnak bizonyító ereje van.
A tudományos – áltudományos grafológia?
Mit tekintünk áltudománynak?
„Azokat a kérdéseket, amelyeknek a tanulmányozása nem igényel komoly előképzettséget, amelyekhez nincs szükség más tudományok eredményeire, amelyeket nem bizonyítanak a többi tudomány által elismert eljárásokkal, s amelyek nem törekszenek más tudományok fogalmi rendszerével kapcsolatot teremteni, következtetéseit ellenőrizni. Mindez nem igaz a grafológiára.” (Grafológia, A grafológiai Intézet szakmai lapja, 2009.aug.-szept. 18. old.)
Mi a tudomány?
Röviden: „Olyan összegyűjtött tudásmennyiség, ami rendszert alkot, még akkor is ha nem felel meg az éppen érvényesnek tekintett „modern” tudományos elveknek. Ezen az alapon a grafológia tudomány…” „… e tudomány összefüggéseit számszerűsítjük mind kvalitatív, mind kvantitatív szempontból, hitelesített mérőeszközökkel mérünk, nemzetközileg elfogadott mértékegységeket használunk, megfigyelésekkel kísérleteket végzünk, sok műhelyben technikai eszközök segítségével. Az elvégzett vizsgálatok reprodukálhatók. Mit szóljon akkor a „szegény” történelem, ami mindenki által elfogadott tudomány, mégsem tudja reprodukálni a történéseket.”( Grafológia, A grafológiai Intézet szakmai lapja, 2009.aug.-szept. 18. old.)
„A grafológia, a kézírásból történő személyiségkép meghatározásának tudománya – és művészete – a pszichodiagnosztika (a pszichológia alkalmazott tudománya) területéhez tartozik” (Munkahelyi Grafológia, Magyar könyvklub). Pl. az intelligencia feltérképezését elvégezhetjük írásvizsgálattal és jól bemért pszichológiai teszttel is. Azt fogjuk tapasztalni, hogy a pszichológiai eredmény megerősíti a kézírás – elemzés magállapításait.
A grafológia görög eredetű szó: grapho = írás – logos = tudomány.
A grafológiát mondják még: íráspszichológiának, írásanalízisnek, írásdiagnosztikának, kézíráselemzésnek, kézírás-vizsgálatnak.
Már a görög tudósok is foglalkoztak kézíráselemzéssel. Arisztotelész óta volt ideje tudománnyá kinőnie magát.
Amióta létezik az írás, mint cselekvés, azóta az embereket foglalkoztatja a kérdés, miért írunk különbözőképen. Nincs két egyforma írás, még az egypetéjű ikrek esetében is hatalmas lehet az eltérés.
Már az i.sz. 2.században Suetonius Tranquillus római történetíró „ A császárok élete” című könyvében arról számol be, hogy Octavius Augustus császár az írásaiban nem sok helyet hagyott a szavak között, és a sorok végéhez néhány betűt még odanyomorított Tehát a császárnak már a kézírása is takarékosságát tükrözte.
A grafológus hagyatkozik megérzéseire?
Előfordulhat, ám mégis a lehető legkívülállóbb módon kezeljük a személyiséget, törekszünk figyelmen kívül hagyni az érzéseinket, azokat igyekszünk alátámasztani a kézírás megfelelő jelzéseinek vizsgálatával. Mindig objektív, bármikor megismételhető, megbízható és etikailag kifogástalan szakvélemény készül.
Nem könnyű kizárni saját megélt tapasztalatainkat, érzéseinket. Ezért nagyon sok jellemzőt meg kell mérnünk a kézírásban. „Egy jel nem jel!”- szoktuk mondani. Ez azt jelenti, hogy csak akkor állíthatjuk egy személyiségvonásról, hogy az írásminta készítőjének sajátja, ha az írásban több írásjellemző is ugyanarra a tulajdonságra utal. Ugyanazon adatokból ugyanazokra a következtetésekre lehet jutni, így akárhány grafológus vizsgál egy írást, ugyanarról a személyiségvonásokról számol be. Az írás elemzése során 150 írásjellemzőt vizsgálunk. Bizonyított, hogy az emberi agy maximum 5-7 jellemzőre képes figyelni egy időben.
A grafológiai analízisnek az alapja a megfigyelés, mérés és az eredmények objektív értékelése. A grafológus használ vonalzót, szögmérőt, nagyítót, mikroszkópot, egyéb grafometriás segédeszközöket pl. számítógépet…stb. Vizsgálja többek között a betűk – szavak – sorok közti távolságot, a betűk, szavak magasságát – szélességét – dőlését, betűkapcsolást, az erőt, amivel íródott a szöveg, betűformák variációit…stb. A kézírás visszajelzi számunkra a személyiségjellemzőket (nyitottság-zártság, dominancia igény-alárendelő magatartás, szelídség – agresszió… stb.) és képességeket (pl. értelmi képesség, kapcsolatteremtő képesség… stb.), az aktuális és a tartós pszichés és fizikai állapotot (fáradság, hangulatváltozás, terhelhetőség… stb.).
Valójában a grafológiai vizsgálatok nemcsak az írásokra terjednek ki. „Minden nyomáshagyásra képes eszközzel – legyen az toll vagy ecset, ceruza vagy akár fogkrém, esetleg egy kisgyerek főzelékes ujja -, a nyom rögzítésére alkalmas felületen – papír, fal, a fürdőszoba csempéje stb. –létrehozott grafikai megjelenés vizsgálható, pusztán az elemzés mélysége, a következtetések levonásának minősége változik.” (Grafológiai alapismeretek/1-2 lecke/ Európai Levelező Oktatás Kft./6old./)
Manapság az íráspszichológiának is nevezett személyiségfeltáró módszert igen sok területen használják. Többek között erről is olvashat a következő cikkemben.
Érdekesség:
Tudta, hogy már abból is következtethet egyes tulajdonságokra, hogy ki milyen íróeszközzel „szeret” írni?
- Ceruzát kedvelő ember: –> a felelősséget kevésbé vállalja, precíz
- Golyóstollat használó ember: –> racionális, gyakorlatias
- Töltőtollat előnyben részesítő ember: –> érzékeny, hagyománytisztelő
