Nem olyan régen jelentettük meg cikksorozatunk első két részét “Közzétették a 2012. évi Munka Törvénykönyve tervezetet” címmel. A benyújtott törvényjavaslathoz további 685 módosító indítvány érkezett a törvény elfogadása előtt. Az új Munka Törvénykönyvének igen könnyű lesz megjegyezni a számát: 2012. évi I. törvény.
Ami már most biztos: a szakemberek számára sem könnyű feladat egy teljesen átdolgozott új törvényt értelmezni és alkalmazni a gyakorlatban, a cégvezetők számára mindez szinte megoldhatatlan feladatot fog jelenteni. Mivel csak 2012. júliusától lép hatályba az új Munka Törvénykönyve, reméljük, hogy mindenkinek lesz elég ideje felkészülni a gyakorlatba való átültetésre!
Cikksorozatunk első részében említettük, hogy a munkavállalók rendes szabadságát jelentősen megkurtítanák és ezt egy táblázatban is szemléltettük. Nos, a szabadság mértéke a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyvéhez viszonyítva nem változik, maradnak az eddig meghatározott mértékek. Emlékeztetőül:
|
2011. és 2012. évi szabályozás |
|
|
Életkor |
Szabadság napok száma |
|
25 |
21 |
|
28 |
22 |
|
31 |
23 |
|
33 |
24 |
|
35 |
25 |
|
37 |
26 |
|
39 |
27 |
|
41 |
28 |
|
43 |
29 |
|
45 |
30 |
Új lehetőség lesz viszont, hogy a felek megállapodása alapján a szabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki a munkáltató. (Ennek tehát feltétele lesz mind a munkavállaló, mind a munkáltató beleegyezése.)
Amit már nem találhatunk az új Munka Törvénykönyvében: 2011.08.01-től tették hatályossá a a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozók fizetés nélküli szabadságának első hat hónapjára járó szabadságának pénzbeli megváltását. (Lásd: http://munkaugy.net/munka-torvenykonyve/48-gyes-rl-gyed-rl-visszaterk-szabadsaga-a-szabadsag-kiadasanak-rendje-foglalkoztatasi-koetelezettseg.html) Ez igen rövid életű lesz, az új törvény szerint már nem lehet pénzben megváltani.
A munkavégzés helyét nem kötelező feltüntetni a munkaszerződésben, de ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. Egyébként a munkahely fogalmát a Javaslat sem határozta meg, így azt meg lehet jelölni (egy vagy több) konkrét, azonosítható címmel vagy nagyobb földrajzi egység megnevezésével (például meghatározott megye, de akár az egész ország területe). Lényeges, hogy a Javaslat nem tartja fenn a „változó munkahely” fogalmát, tehát ilyen tág és általános formában a munkahely meghatározása nem jogszerű. Több vagy nagyobb földrajzi egységben meghatározott munkavégzési hely kikötése esetén a munkáltató egyoldalú jognyilatkozatával határozhatja meg a munkavégzés tényleges helyét.
(Folytatjuk)
