A Munka Törvénykönyve 2012. évi tervezett változásairól szóló cikkünk második részében a következőkkel foglalkozunk: módosulnak a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei, a próbaidő szabályozása, munkáltatói “könnyítés” munkáltató általi felmondás esetén, megszűnik a felmondási tilalom a védelmi időszak alatt.
A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei:
A jelenleg hatályos Munka Törvénykönyve szerint a feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében. A tervek szerint ez annyiban módosul, hogy ezentúl elegendő – de azt kötelező – a munkavállaló személyi alapbérében és munkakörében megállapodni, ezek nélkül a felek között a munkaszerződés nem jön létre. A módosuló törvény előírja ugyan, hogy a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni, de nem kötelező tartalmi elemként, így ennek hiányában munkahelynek a munkáltatónak azt a telephelyét kell tekinteni, ahol a munkaszerződést megkötötték.
Próbaidő:
A módosító javaslat a jelenlegivel megegyező szabályozást ír elő a próbaidő alkalmazásával kapcsolatosan ( lásd: http://www.munkaugy.net/munkaviszony-megszunese.html )azzal az eltéréssel, hogy amennyiben a felek a törvényben előírt maximális mértékű próbaidőnél kevesebb időtartamot kötöttek ki, úgy a felek azt legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatják. (Ehhez szükséges mindkét fél beleegyezése.) Természetesen a próbaidő teljes hossza ebben az esetben sem haladhatja meg a törvényben előírt mértéket.
Munkáltatói rendes felmondás:
A munkáltató rendes felmondása esetén továbbra is köteles felmondását indokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. A felmondás indoka csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
Eddig a munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kellett adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. A javaslatból ez a passzus teljes egészében kikerült. A javaslat szerint a hatályon kívül helyezés indoka az, hogy a szabályozás nem érte el a célját. A munkaviszony megszüntetése előtt a munkáltató a munkavállalókat nem hallgatta meg, mert attól tartott, hogy a meghallgatás és a megszüntető jognyilatkozat közlése közötti időtartamban a munkavállaló keresőképtelenné válik. A munkaügyi perekben a meghallgatás elmaradását a bíróságok nem értékelték.
Megszűnik a felmondási tilalom a védelmi időszak alatt:
A javaslat megszüntetni a felmondási tilalom intézményét. Az eddigi szabályozás szerint a munkáltató nem szüntethette meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartamok alatt:
- a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
- b) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,
- c) a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (139. §),
- d) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],
- e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve – a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermek hároméves koráig terjedő,
- f) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított,
- g) a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes,
- h) a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó munkavállalót – közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat – érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás időtartama.
A Munka Törvénykönyve ezen túlmenően meghatározza azt is, hogy a felmondási idő mennyi idővel a felmondási védelem lejárta után kezdődhet. A felmondási védelem ideje alatt maga a felmondás sem közölhető.
A javaslat indoklása szerint ez a megoldás a munkavállalók számára valós védelmet nem biztosított, ugyanis a munkába való visszatérést követő napon közölt felmondáshoz a munkáltató hozzákapcsolta a munkavégzés alóli felmentés jogintézményét is. Ennek következtében a szabály garanciális jellegűnek nem minősült a munkáltatót pedig indokolatlan kifizetések terhelték.
A munkáltató nem szüntethette meg rendes felmondással a munkaviszonyt, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára fizetés nélküli szabadságot kapott, illetve a gyermek hároméves koráig – fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt. Ha a munkavállaló a gyermekgondozási segély folyósítása mellett munkába állt, a munkáltató a munkaviszonyt rendes felmondással megszüntetni nem tudta, és esetenként indokolatlanul alkalmazta a rendkívüli felmondás jogintézményét.
2012 – től a felmondási tilalom intézménye megszűnne, ami azt jelenti, hogy a munkavállalóval a rendes felmondás a védelmi időszakban közölhető, de a felmondási idő csak a védelmi időszak lejártát követő napon kezdődhet. Ebből fakadóan a védelmi időszakban közölt rendes felmondás nem eredményez jogellenességet.
