Másfél évtizedes vállalkozói tapasztalatom egy részét szeretném megosztani a KKV-t vezető sorstársaimmal.
E területet mindig is szívügyemnek tekintettem, két diplomamunkámat is ebben a témában írtam, továbbá a vállalkozó központok indulásakor számos segédanyagot készítettem az induló vállalkozások számára, de a szervezetek átpolitizálódása miatt egyéni útra tértem át.
Négy terület áll közel hozzám :
- üzleti terv készítés
- kontrolling
- cégátvilágítás, szervezet korszerűsítés
- válságkezelés
E területekről kívánok néhány gondolatot megosztani, ezzel is segíteni a vállalkozókat a mindennapi küzdelemben. Most az előzményekkel, a jelenlegi helyzettel, és a tervezéssel foglalkozom.
Előzmények, kortörténet:
A KKV-k kiemelkedő szerepet töltenek be hazánk gazdaságában, az összes vállalkozáson belüli arányuk több mint 99%. A túlélési arányuk alacsony, 50% körüli. A jelenlegi helyzet súlyosságát jelzi, hogy a különböző okok miatt megszűnő (felszámolások, végelszámolások) vállalkozások száma több mint 60%-kal nőtt az elmúlt évben, az Opten cégnyilvántartó szerint. 2010 év végére a mikrovállalkozások száma elérte az 1.600.000-t, ebből több mint 1.000.000 egy személyes társas vállalkozás, vagy egyéni vállalkozó. Meghatározó részük kényszervállalkozó, akik bizonyos társadalmi, gazdasági, politikai (kényszer) hatások miatt sodródtak a versenyszférába. Alapvetően ezt gazdasági, vállalkozói ismeretek nélkül, tőke- és forráshiánnyal küszködve lépték meg. Egyszerűen csak élni szerettek volna.
A jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelten fontos kérdés, hogy a GDP közel 50%-át megtermelő mikro, kis-és középvállalkozások (KKV szektor) hatékonyan, eredményesen tudjanak működni. Ehhez forrásokra, beruházásokra, fejlesztésekre, bel- és külföldi piacokra, valamint vállalkozásbarát környezetre, mindenekelőtt vállalkozásbarát kormányzati politikára lenne szükség.
Néhány éve egy érdekképviselet által szervezett szakmai tanácskozáson vettem részt, ahol az akkori gazdasági miniszter hosszasan ecsetelte kormánya vállalkozásokat segítő tetteit, és hogy milyen sokat tettek a hazai KKV-szektorért. Néhány bértapsoló és fizetett dicsérő kivételével a legtöbben csak hümmögtek. Rövid hozzászólásomban elmondtam, hogy megítélésem szerint hazánknak még nem volt (jelenleg sincs) vállalkozásbarát kormánya. A KKV–kre úgy tekintenek, mint az útszéli gyümölcsfára: mindenki, aki arra jár, szedi róla a gyümölcsöt, de azzal senki nem törődik, hogy annak, aki ültette, gondozza marad–e valami. Az igazi az lenne, ha az „illetéktelenek” meghagynák a gyümölcs nagyrészét a fa gazdájának, és nem újabb és újabb trükkökkel vinnék el a termést. Több konkrét dologgal támasztottam alá az egyszerű példámat, melyre ígéretet kaptam tőle, hogy megvizsgálja és választ kapunk rá, továbbá keresi a megoldási lehetőséget.
Gondolom mivel azóta évek teltek el, a miniszter már régóta nincs a helyén, így a megoldásra is hiába várunk. A problémák maradtak, mi még küzdünk tovább, mert magyarok vagyunk, mert élni akarunk!
Természetes igénye a KKV-nak, hogy csak a működéshez szükséges legminimálisabb kötöttségeket, bürokráciát viselik el. Hiszen legtöbb esetben a vállalkozó, cégvezető, menedzser, munkavezető, vagyis egy személyben mindenese a cégének. Ezért tudatosítani kell, hogy a tervezés hiánya, azaz a koncepciótlanság a vállalkozás fenntarthatóságát, létét veszélyezteti. A jó terv segít észrevenni, és elhárítani a vállalkozásra nehezedő veszélyeket. Sokszor elmondtam , hogy egy terv jóságát nem a terjedelem nagysága , hanem annak hasznossága , használhatósága jelenti. Láttam már pár oldalas kiválóan használható tervet, és több kötetes üres, használhatatlant is.
A tervezéssel kapcsolatban nagyon sok véleménnyel, kérdéssel találkoztam már az elmúlt években. Ezekre igyekeztem válaszolni, igaz több alkalommal a véleményemet kétkedve fogadták. De sok esetben kiderült, hogy az élet igazolta az általam elmondottakat. Most ezekből a kérdésekből, és ezekre adott válaszokból szeretnék néhányat megosztani vállalkozó sorstársaimmal.
Általánossá vált-e az üzleti terv készítése a KKV-k életében?
A hazai vállalkozási gyakorlat egyelőre azt mutatja, hogy a hazai vállalkozások döntő többsége (kb. 80%-a) csak hitelkérelem vagy pályázat, esetleg új befektető keresése miatt készít üzleti tervet, nem pedig stratégiai megfontolásból, vagy üzletvezetési, fejlesztési célból. Pedig az üzleti terv igazi értéke ebben van.
Kell, vagy nem kell az üzleti terv?
A közelmúltban egy vállalkozás vezetőjével beszélgettem a tervezés fontosságáról. Szerinte ez csak felesleges bürokrácia és időtöltés, erre neki és a vállalkozásának nincs szüksége. 10 éve vezeti a vállalkozását, amely mindig is nyereséges volt. Megkérdeztem voltak-e nyaralni? Mondta, hogy természetesen igen, és nagyon jó úti tervet és programot állítottak össze. Megjegyeztem, hogy az egyhetes nyaralásra készítesz tervet, de a vállalkozásodat, a családod megélhetését kockáztatod.
Később kiderült, hogy pénzügyi mutatói romlottak, likviditása felére csökkent, eredményessége minimális szintre esett. Ezek után már akart tervet készíteni vagy készíttetni, és rájött, hogy a rutin nem mindig célravezető.
Mi az üzleti terv, van-e célja?
Az üzleti terv a vállalkozás saját, vagy más hasonló vállalkozás közelmúltbeli és jelenlegi működésének tényadatai alapján, valamint az ismert és várható gazdasági folyamatok figyelembevételével a gazdálkodó szervezet jövőbeni működésének előrejelzése, becslése.
A vállalkozás fő célja a lehetőség szerinti legnagyobb jövedelem elérése, és így a hosszú távú fennmaradás biztosítása. A cél megvalósításához számba kell vennie helyzetét és adottságait (erőforrásait), ötleteket gyűjteni a továbblépéshez. A kiválasztott termék piaci értékesítési lehetőségeinek számbavétele után, a megvalósítás erőforrásigényének vizsgálata alapján eldönthető, hogy a vállalkozás számára elégségesek-e a saját erőforrásai, illetve szüksége van-e, és ha igen, mekkora külső forrásra (hitelre, pályázati támogatásra stb.).
Kinek szól az üzleti terv?
Az üzleti tervben modellezett működés eredményességéből megbecsülhető, hogy az elképzelt fejlesztés jövedelmező-e, megtérül-e. Így az üzleti terv megalapoz egyrészt egy helyes gazdasági döntést, másrészt a külső forrást nyújtókat meggyőzi a kölcsönadott pénz visszatérülésének biztonságáról.
Az üzleti terv mindezek mellett mélyebb elemzésekre, következtetések levonására is lehetőséget nyújt. A vállalkozó saját munkájának elősegítésére is célszerű, hogy készítsen üzleti tervet, az aktuális céljainak megfelelő mélységben. A legegyszerűbb terv is többet ér, mint a nem létező.
Van – e gyakorlati haszna az üzleti tervnek?
A stratégiai okokból készített, folyamatosan követett, elemzett üzleti terv haszna a profit maximalizálása. Rákényszerít ugyanis arra, hogy minden, a vállalkozást befolyásoló döntést, folyamatot, körülményt számba vegyünk, és ez által felismerhessük a cég hatékonyságát rontó tényezőket, az elfolyt pénzt, a ki nem használt piaci, adózási és pénzügyi lehetőségeket.
A felismerés jegyében hozott cégvezetői döntések a vállalkozást új pályára állíthatják, amelynek folyamatos kontrolljával a nyereség növekedése természetszerűleg bekövetkezik.
Tanácsadóként abban segítünk, hogy a vállalkozás a nyereségességét gátló okokat feltárja, megoldásukat a gyakorlatba átültesse, és ez által a lehető legnagyobb profitot érje el, amelyre képes.
Segíti-e a vállalkozás vezetőjének munkáját az üzleti terv?
A tervezés során kitűzzük a vállalat céljait, és megtervezzük, hogyan érhetjük el azokat. Ezzel egyben előrevetítjük a vállalkozás jövőjét: merre akar tartani a vállalat, hol kellene lennie egy vagy két év múlva, és milyen lépéseket kell megtenni ehhez?
Az üzleti tervezést nélkülöző vállalatok csupán sodródnak. Lehetséges, hogy egy ideig jó széljárással, de amint a szokottól eltérő, nagyobb horderejű változással néznek szembe – akár külső akár belső okból -, könnyen elbukhatnak.
Készítsen-e üzleti tervet minden vállalkozás?
Az üzleti tervre minden vállalatnak szüksége van, az nem függ a vállalat méretétől. Csupán annak kivitelezése más nagyságrendű léptékben történik egy egyszemélyes induló vállalatnál, mint egy több száz fős, több éve működő cégnél.
Az üzleti terv a cégvezetés iránytűje, alapvetően arra szolgál, hogy megmutassa, hogyan vezessük vállalatunkat jobban, milyen módon növeljük vállalatunk profitját és értékét.
Hasznosul-e az üzleti terv dokumentációja, vagy csak papírgyártás?
Az üzleti terv formailag hatalmas dokumentáció, azonban a vállalkozásnak csak a terv azon részével és olyan mélységben kell foglalkoznia, amely valóban fontos és hasznos a számára. Azt javasoljuk, hogy a tervet a vállalata nagyságához mérten, az egyszerűséget szem előtt tartva készítse el.
Ha elkészíti a terv lényegi részét, akkor amennyiben az üzleti érdeke úgy kívánja, össze tudja állítani a befektetők illetve bankok számára a megfelelő formátumú dokumentációt. Érdemes tehát elhatárolni a terv hivatalos megjelenési formáját a terv valódi funkciójától.
Ki és hogyan rakja össze az üzleti tervet?
A terv kiindulási pontja az üzleti stratégia, amely a vállalkozás őszinte értékelésén és a piac meghatározásán keresztül a stratégiai célpontok felállítását jelenti elsősorban.
A stratégia megvalósításához szükséges lépéseket konkretizálni kell a cég működésének összes területén. A fejlesztési, termelési célokon, pénzügyi sarokszámokon kívül érdemes határidőt és felelős személyt is meghatározni a jelentősebb lépésekre vonatkozóan.
A fentiek alapján készül el a vállalat pénzügyi terve, amely a könyvelés adatain alapszik, és figyelembe veszi a tervezett változtatásokat, illetve a gazdasági környezetben bekövetkezett és várható változásokat. Mintegy tükröt tart a vállalkozás elé, mely megmutatja, hogy hova fog a cég jutni a stratégiája megvalósításakor.
Induló vállalatoknál természetszerűleg hiányoznak a múlt és jelen könyvelési adatai, de ennek ellenére józan, ésszerű megfontolásokkal meg lehet becsülni a pénzügyi számokat egy megfelelően egyszerűsített formában.
Lehet-e kész üzleti tervet venni?
Fontos megjegyeznünk, hogy technikailag ugyan segíthet a terv elkészítésében egy megfelelő szoftver, de a hozzáadott értéket, a valódi munkát a terv készítője (a vállalkozás vezetője) végzi. Egyetlen külső szakértő vagy tanácsadó sem tud jó üzleti tervet készíteni a vállalkozásban résztvevők, a vállalkozást vezetők aktív részvétele, segítsége nélkül.
Kell-e foglalkozni évközben az üzleti tervvel?
Az elkészült üzleti terv mit sem ér, ha nem használják. Azaz, ha nem követik és ellenőrzik folyamatosan, hol tart a vállalat, hol kellene lennie és hogyan kerülhet vissza a helyes útra. Olyan mintha a gépkocsivezető elégedetten hátradőlne az ülésben arra gondolván, milyen jó, hogy van egy GPS-e. Mintha nem ellenőrizné a megváltozott közlekedési helyzetet, a kirakott táblákat, a forgalomeltereléseket. Továbbra is jó irányban halad-e, illetve letérítették-e az elképzelt útról.
Ezért fontos már a legelején tisztázni, milyen gyakorisággal fogja a cégvezetés a tervet átnézni, és meghatározni azokat az időpontokat, amikor a tervet az aktuális adatokkal összehasonlítja. Havonta, a könyvelési adatok véglegesítését, lezárását követő néhány napban érdemes ezeket az összehasonlításokat megtenni, elegendő időt hagyva az elemzések és értékelések elkészítésére.
A váratlan illetve a várttól eltérően alakuló események lényeges különbségeket eredményezhetnek a terv és az aktuális adatok között. A különbségek mérlegelése során a cégvezetés dönthet úgy, hogy a tervet átdolgozza, illetve már az eredeti terv készítésénél előre meghatározza, hogy milyen időszakonként fogja korrigálni a tervet a szükséges módosításokkal.
