Főnök vagy vezető? A vezetővé válás nehézségei

Publikálva:    Kategória: Műhely    Kommentek: 
jó vezető

Vezetővé válni nem könnyű, főnöknek lenni azonban nem nehéz. Mit is jelent ez? Egy kinevezés még nem tesz vezetővé, viszont azonnal főnökké válhatunk, mihelyt aláírjuk a szerződést, hogy elfogadjuk a felajánlott pozíciót, amely akár több ember irányítását jelenti. Aláírni egy papírt nem tart sokáig, ám sok feladat vár még ránk addig, míg az első főnöki percünktől igazi vezetővé válunk.
 

A vezetői tekintély megalapozása

Egy vezetőnek nem elég csak a konkrét feladatokhoz érteni, a munkát jól megszervezni, hanem munkájában kiemelkedő szerepet játszanak az emberi kapcsolatok. A legelső lépésekhez tartozik – nem feltétlen az irodájának berendezése vadonatúj bútorokkal-, inkább a munkatársai bizalmának megszerzése és a vezetői tekintélyének megalapozása. Van, aki ez utóbbit a karizmájával próbálja megszerezni, van, aki egyszerűen csak a „kar izmával”. Ez utóbbi „vezetőre” feltétlen érvényes Murphy azon törvénye, miszerint

„a szék határozza meg a tudatot”.

 
Ő a kinevezése pillanatában elfelejti a dolgozói lét összes nehézségét és azonnal más attitűddel tekint a dolgos hétköznapok távoli múltjába. Így nehéz lesz megszerezni a dolgozók bizalmát. Nem ajánlatos követni W.Fields tanácsát sem, aki azt mondta: “Teljesen mentes vagyok mindenféle előítélettől. Mindenkit egyformán utálok.” Nos, nem szívesen lennénk W.Fields beosztott munkatársa.
 
Alapvető törvény, hogy a beosztott kollégák velünk szembeni viselkedésében, viszonyulásában óhatatlanul azonnal változás áll be, mihelyt közülük neveznek ki valakit vezetőnek. Fontos, hogy azonnal szerezzük meg a bizalmat az új pozíciónkban is, de ügyeljünk arra, hogy legyen megfelelő tekintélyünk, ami az irányításhoz szükséges. Ebben a helyesen megválasztott őszinteségre épülő kommunikáció tud segíteni nekünk. Ne alkalmazzuk a klasszikus főnöki véleménycserét, miszerint a dolgozó bejön az irodámba az ő véleményével és távozik onnan a főnökével.
 

Alakítsunk ki csapatot!

A dolgozók nyerő csapatba akarnak tartozni, de sohasem önbecsülésük, vagy önértékelésük rovására, ezért szervezzünk csapatot, olyan csapatot, ahol mindenkinek egyforma joga van véleményét kifejteni. A csapat több mint egymás mellett dolgozó emberek közössége. Ennek kialakítása csak a vezetőn múlik. Egy jó vezető képes összefogni a keze irányítása alatt dolgozó embereket, megfelelőképpen tudja motiválni őket és hagyja, hogy mindenki eljusson munkájában az önmegvalósítás Maslow-i csúcsára.
 

Szakítsunk időt a munkatársakra!

A beosztottak igénylik a vezetői beszélgetést. Régi, de igaz gondolat, hogy aki kérdez, az információkhoz jut. Megfelelő információk nélkül nem lehet jól irányítani. Ne mulasszuk el megkérdezni munkatársainktól, hogy érzik magukat, milyen problémáik vannak, miben tudunk nekik segíteni, stb. Először mindig a jégmező széle olvad, aztán csak a közepe. Ha nem érdeklődünk, a nélkülözhetetlen hírek csak késve érkeznek el hozzánk. Akkor tudunk igazán jó döntéseket hozni, ha tisztában vagyunk az alattunk dolgozók véleményével, figyelembe vesszük azok gondolatait, érzéseit.
 

A vezetők elmagányosodása. Szükségszerű, avagy nem?

Sajnos a vezetők a kinevezést követően szinte azonnal úgy érzik, hogy már nincs meg az a közvetlen kapcsolat köztük és a volt kollégák között, mint a kinevezés előtt. A beosztott gyanakodik, vajon megváltozik-e régi kollégája, azzal, hogy magasabb pozícióba jutott, avagy sem. Mivel jobb az óvatosság, így a beosztottak abból indulnak ki, hogy igen, biztos megváltozott. A vezetőnek paradox módon vissza kell szereznie azt a bizalmat, amit el sem vesztett, hiszen csak egyszerűen magasabb pozícióba került. Ezért a vezetők gyakran elszigetelődnek és sokszor magányosnak érzik magukat. Egy felnőtt-felnőtt szintű kommunikáció kialakításával és őszinte légkör megteremtésével jelentősen lehet ezen az érzésen változtatni.
 

Nem csak a pap, a jó vezető is…

Számos vezető erény segíthet még minket a főnökből vezetővé válás útján, úgymint a példamutatás, a becsület, a következetesség, a kompetencia, az önbizalom, a megfelelő döntések meghozatala stb., azonban talán a legfontosabb, hogy a vezető megértse, hogy senki sem született vezetőnek. Ezért mindenkinek lehet, sőt kell is fejlesztenie vezetői készségeit. A vezetői beosztásban eltöltött évek sokat segíthetnek a fejlődésben, azonban a gyakorlat és elmélet együttesen vezet majd a sikerhez.
 
 

Felhasznált szakirodalom:

Klein Sándor: Vezetés és szervezetpszichológia SHL könyvek Edge Kft kiadó 2000
Thomas Gordon: V.E.T a vezetői eredményesség könyve
Gertrud Neges-Richard Neges: Vezetésmódszertan Perfekt kiadó 1998

 
 

Főnök vagy vezető? A vezetővé válás nehézségei
Szerző: 
Orvosként végzett 1989-ben, majd 2000-ben a Budapesti Gazdasági Főiskolán szerzett diplomát Nemzetközi Marketing szakágon. Kilenc évet dolgozott középvezetőként Nemzetközi Gyógyszeripari cégnél. 2001 óta óraadó tanár a Nyugatmagyarországi Egyetemen, ahol marketinget, üzleti kommunikációt, gazdaság pszichológiát oktat. A Szóműhely tréner cég alapítója. (Alapítás éve: 2002) 2001 óta vezet tréningeket üzleti kommunikáció, asszertivitás, konfliktuskezelés, ügyfélmenedzsment és vezetőképző , csapatépítés témakörökben. Kiemelt területei az üzleti kommunikáció és a vezetés elméleti illetve gyakorlati kérdései.
comments powered by Disqus