Lassan három hete tart a fűtési szezon, és vannak, akik már előre rettegnek a téltől, pontosabban a fűtés számláiktól. Amióta (évekkel ezelőtt) elkészült a fűtési rendszerük, csak azt veszik észre, hogy évről évre emelkedik a költségük, pedig mennyiségben minimálisan fogyasztanak többet, mint tíz éve. Ekkor arra a megállapításra jutnak, hogy biztos a földgázzal, és annak árával van baj, és még csak véletlenül sem gondolnak arra, hogy esetleg a meglévő elavult gázkészülékük hatásfoka romlott oly mértékben, hogy a többlet gázfogyasztás eredményét ennek köszönhetik.
A fűtéstechnológia az elmúlt években akkora fejlődésen ment keresztül, amit már a tulajdonosok csak nehezen tudnak követni, amiről pedig tudnak, azok is csak információ foszlányok és hiányos ismeretek. Sokan hallották már azt a kifejezést, hogy nyílt égésterű, turbós, és kondenzációs gázkazán, de hogy melyik mire jó és mi is a funkciója működését tekintve, azzal csak kevesen vannak tisztában. Nem szeretnék mélységekben ezeknek a kazánoknak a működési elvére kitérni, de kénytelen vagyok pár szót ejteni, hogy mindenki megértse mondandóm lényegét.
Nyílt égésterű gázkazán:
Felépítése egyszerű, hatásfoka (amely erősen befolyásolja a költségeinket) gyengének nevezhető, százalékosan kifejezve mindössze 50-70% között változik típustól és gyártótól függően. Ez azt jelenti, hogy az elfogyasztott gázmennyiség 50-70%-át hasznosítja fűtésre, a többi rész veszteségként eltávozik, általában az égéstermékkel. Égéshez szükséges levegőt a helyiségből nyeri, ami gyakran az emberek tartózkodási zónái. Ma már ezeket a készülékeket nem engedélyezik lakótérben elhelyezni, mind a füstgáz visszaáramlás, mind pedig a helyiségben lévő oxigén elvonása miatt. A kazánokban ez égőfej nem modulált, azaz nem szabályozott, a begyújtáskor a névleges teljesítményt adja le, nem pedig a hőigénynek megfelelő mennyiséget. Átlagban 1m3 földgáz elégetéséhez 9,5m3 levegő szükséges. Mivel azonban a kazánok légfelesleg tényezővel működnek, (több levegőt használnak el az égéshez, mint amennyi szükséges lenne) ezért lehet 15m3 levegővel számolni, ez pedig veszélyes egy fokozott légzárással ellátott épületben (műanyag kerettel rendelkező ablak és ajtó). Sajnos ekkor történnek a szénmonoxid mérgezések (akkor keletkezik, ha az égés folyamán oxigén hiány lép fel, és a szénatomok nem tudnak tökéletesen elégni). Az égéstermék hőmérséklete 90-120 0C.
Összességben, ezek a típusok nem tartoznak a gazdaságos, és biztonságos fűtés kellékei közé.
Turbós gázkészülékek:
Felépítését tekintve abban különbözik a nyílt égésterű rendszerektől, hogy a füstgázelvezetése duplacsővel készül, így az égéshez szükséges levegőt kívülről a két cső között szívja be, az égéstermék, pedig a középső csövön távozik.
Az égőfej modulált, azaz szabályozott, hatásfoka 85-92% között változik. Ezek a típusok elhelyezhetők lakótérben, mert veszélytelenek az egészségre. A füstgáz hőmérséklete 60-90 0C között változik.
Kondenzációs gázkazánok:
Legegyszerűbben talán ezen a képen tudnám szemléltetni a működési elvét, melynek az a lényege, hogy az égőfej fűti a hőcserélőt, amelyben a fűtővíz kering, és ehhez társul még a füstgáz hőmérséklet. Tehát a távozó égéstermék, amely 60-80 0C hőmérsékletű, visszavezetik a kazánba, ami rásegít a fűtésre. Ennek hatására páralecsapódás, szaknyelven kondenzátum képződik, amit lefolyóba vezetnek el. Ez téli időszakban naponta több tíz liter is lehet. Kazángyártók a gépkönyvekben, ismertetőkben fel szokták tüntetni ezek hatásfokait, ami szám szerint 106-109% szokott lenni. Tanulmányaink során azonban megtanultuk, hogy 100% fölötti hatásfok nem létezik. Ez még most is igaz, ugyanis ebben az esetben a távozó vízgőz (ami távozna a kéményen) párolgáshője is hasznosul, és ez adódik hozzá a kazán szimpla hatásfokához. A kondenzációs technológiánál az utolsó távozni akaró hőenergia is ki van préselve a rendszer által. Vezérlésüket figyelembe véve jelenleg verhetetlenek, mert opcióként lehet hozzá vásárolni időjárás követő szabályozót, aminek a feladata a külső hőmérséklet által szabályozni a fűtővíz hőmérsékletet. Tehát minél hidegebb van kint, annál magasabb hőmérsékleten üzemelteti a készüléket. A lakásban vagy épületben nincs nagyfokú hőmérsékletingadozás, mert nem termosztát vezérli a kazán ki- és bekapcsolását, hanem az időjárás követő változtatja a fűtési víz hőmérsékletét a kazánban, ami folyamatosan keringteti a radiátorokban vagy a padlófűtésben a fűtővizet. Azonban van egy „hátránya” (tehát nem hátrány, csak régi, rossz rendszerkiépítésnél) a technológiának, mégpedig hogy alacsony előremenő hőmérséklet esetén tudja ezt a hatásfokot biztosítani. Régi öntvény radiátorok esetén, amelyek anno 70-90 0C-on üzemeltek nem igazán működőképes ez a technológia. Pontosabban lehet fűteni ezekkel a kazánokkal is, de hatásfok tekintetében nem érvényesül az előnyük. Ezért vagy a radiátorok fűtőfelületét kell megnövelnünk (túl kell méretezni), vagy olyan hőleadó rendszert kell kiépíteni, amely alacsony fűtővíz esetén, nagy felületen képes hőt leadni. Legoptimálisabb ilyen esetben a fal,- vagy a padlófűtés.
Falfűtés:
Padlófűtés:
El is érkeztem mondandóm lényegéhez, a gazdaságos fűtési rendszerekhez.
Minél alacsonyabb hőmérséklettel fűtünk, annál gazdaságosabb az üzemeltetés. Ez főleg a fogyasztásban nyilvánul meg, mivel egy háztartás évi energia fogyasztását 70-75 %-ban a fűtés emészti fel. Ezen pedig változtatni és ezt a számot kisebb értékre csökkenteni, csak a hőtermelő és hőleadó paramétereinek megváltoztatásával lehetséges, amit úgy hívnak, hogy fűtéskorszerűsítés. A belső hőmérséklet 1 0C-os csökkentésével 6% gázfogyasztás megtakarítás érhető el.
Azok a tulajdonosok, akik belenyugodva, vagy forráshiányra hivatkozva nem tesznek semmit erre vonatkozóan, ugyanúgy kifizetik ennek költségeit, csak éppen a szolgáltatók felé a többlet fogyasztásuk miatt. Tudom jól, hogy nem kis beruházási költséggel jár egy jól és gazdaságosan működő rendszer kiépítése, de egy régi fűtési rendszer átalakítása vagy újjáépítése 30-40%-os gázfogyasztást is eredményezhet a régi elavult rendszerhez képest. Ma már szinte minden évben kiírásra kerül fűtéskorszerűsítési pályázat, ahol 30-50%-os vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe, amelynek segítségével a beruházás akár 2-5 év alatt is megtérülhet.
Remélem sikerült némi felvilágosítást nyújtani azoknak, akik nem voltak tisztában a kazánok típusaival és működéseivel kapcsolatban. Nagyon sok mindent lehetne ezzel a témával bővebben kifejteni, ezért ha felkeltettem érdeklődését ill. valamilyen kérdése merülne fel, úgy szívesen állok rendelkezésére.
Következő cikkemben próbálom elmondani mikor, hová, mit érdemes ár/érték arányt figyelembe véve legoptimálisabban beépíteni. Gondolok itt a napkollektorokra, hőszivattyúkra, szilárd tüzelésű és vízteres kandallókra.
