A falusi turizmus Magyarországon elsősorban nem a klasszikus tanyai vendégfogadást jelenti, mert erre még nincs meg a kellő kereslet, hanem az urbánus keretek között falvakban kiépült vendégfogadást, amely nagyon sokszor közel van valamely kiemelt turisztikai célponthoz, amely időtöltési lehetőséget nyújt a falun üdülő családnak.
”A falusi turizmus lényeges célja és előnye a meglévő épületvagyon és az adott régió természeti értékeinek hasznosíthatósága. A falusi vendéglátás arra kínál esélyt, hogy a szinte soha nem használt “tiszta szobák” –egy higiéniai modernizálás után – alkalmassá váljanak az adott térség természeti szépségei iránt érdeklődő turisták fogadására. A szállás biztosításán túl a vendégre főzni és mosni kell, a városi vendéget szórakoztatni szükséges, tehát bővíthető a vidéki foglalkoztatottság. Nagy előnye a vidéki vendéglátásnak, hogy a saját vagy helyi termékek direkt módon értékesíthetők. A falusi turizmus járulékos célja a népszokások, ősi népi mesterségek felelevenítése, az ezekkel kapcsolatos hagyományok újraélesztése és felkínálása a turisztikai szolgáltatásokban.” (Csepregi – Hajós, 1997).
Nos, ennyi „hivatalos, magyarázó” megközelítés után lássuk, miként is vágtunk bele mi a Bakonyalján a falusi vendéglátásba.
A település valóban szerencsés helyen található, a Bakonyalja lankásabb dombjai, szelíd erdőségei, tágas rétjei, legelői gyönyörű tájképpel kényeztetik az erre járót. Várrom, híres Esterházy temetkezési hely, a közelben termálfürdő, barokk kisváros, de a környező és közeli települések szép faluképe is vonzó a turistának.
A rendezett, virágos falukép mindenképpen vendégszerető és marasztaló. Ezért is választottuk valamikor az „ősidőkben” lakóhelyünknek ezt a falut. A romhalmaz, tíz éve lakatlan sváb házat hosszú évek alatt sikerült felújítani. Asztalos férjem leghőbb vágya a nappaliban kandalló kialakítása volt, ezért a hagyományos, három osztatú házbelsőt megbontottuk, a konyha és a tiszta szoba közti falat kétharmad részben kiszedtük. Ennek a falnak a helyére került a saját kézzel épített kandalló, ami tulajdonképpen a konyha-étkező-nappali közös tér elválasztó, de összekötő funkcióját is ellátta.
A házat majdnem tíz évig laktuk, ezután került sor az újbóli átalakításra, immár a cél a vendégfogadás volt. A teljes belső bútorzat kicserélésre került, saját készítésű antikolt, méhviaszolt fenyőbútorokkal barátságos, harmonikus házbelsőt sikerült kialakítani, sok-sok kézimunkával készült textillel, helyi képzőművész alkotásaival a falakon.
A kandalló funkciója így már a nekünk nyújtotta melegen kívül a ház vonzerejének növelése is lett. Elsősorban természetesen az őszi-téli, kora tavaszi időszakban.
Ki ne vágyódna egy gyönyörű őszi bakonyi kirándulás után a saját kezűleg megpakolt kandalló előtt szusszanni egy forró teát szürcsölgetve? Vagy télen egy kiadós szánkózás után kipirult arccal a fahasábok ropogását hallgatva átmelegedni?
Hívjuk-várjuk a természet szerelmeseit kandallós vendégházunkba, a Bakonyba!
Szerző: Gerleiné Varga Zsuzsa
8 éve vagyok falusi vendéglátó, amit már foglalkozásszerűen gyakorolok. Témáim mindenképpen a turizmus, a falusi vendéglátás, falusi gasztronómia, egészséges táplálkozás- de nem vega, kecskesajtok, borvacsorák, és érintőlegesen a natúr kozmetikumok lennének az Életmód rovatban, itt a Business Caféban, hogy egy kellemes kávészünetben kikapcsolódásként Te is megízlelhess egy darabot a falusi vendéglátás finomságaiból.