Az olyan webanalitikai programok, mint például az ingyenes Google Analytics, manapság olyan adatokat képesek szolgáltatni a vállalkozásunk teljesítményéről az interneten, amiről régen csak álmodhattunk. Azonban az esetek döntő többségében vagy csak felületesen, vagy egyáltalán nem használjuk érdemben ezeket az adatokat, amelyek pedig felelősségteljes üzleti döntésekhez vezethetnének.
Legtöbbször olyan adatoknak tulajdonítunk szinte minden jelentőséget, mint látogatások, oldalletöltések, oldalon eltöltött idő, vagy klikkek.
A manapság igen népszerű közösségi médiában pedig: hányan követnek minket, vagy hányan “lájkoltak”, mennyi volt a videómegtekintések száma, esetleg a PR cikkeinket hányszor nézték meg.
Ezeknek az adatoknak önmagukban vajmi kevés direkt hatásuk van vállalkozásunkra. Például sikerül 200 000 lájkolót szereznünk a Facebookon. Hogyan állapítjuk meg, hogy ez mennyit is ér ténylegesen (például bevételben) a cégünk számára? És, ha ezt nem derítjük ki, akkor hogyan fogjuk eldönteni, hogy érdemes volt-e pénzt, időt, energiát fektetni bele, és hogy érdemes-e ezt a jövőben is megtennünk?
Hogy egy kicsit a saját honlapunk adatait is említsük: Tegyük fel, megváltozik a látogatók által átlagosan megtekintett oldalak száma, 3.3-ról 3.4-re. Ezzel mit fogunk kezdeni? Pontosan milyen alapvető következtetéseket vonhatunk le abból, hogy hányan nézték meg a videónkat, vagy olvasták el a PR cikkeinket?
Egy B2B vállalkozás alapvető feladata, hogy megtalálja azokat a megbízható kiskereskedőket, akik képesek termékeit a fizetőképes végfelhasználók felé értékesíteni.
Ez a cél a virtuális térben sem változik. Ennek a hatékonyságát, illetve az ehhez vezető utat kell mérnünk.
2011-et írunk. Az virtuális világ már olyan lehetőségeket tár elénk, hogy egyenesen bűn, ha a látogatók helyett látogatásra koncentrálunk, a potenciális fogyasztók igényeinek mélyebb megértése helyett oldalelhagyási, vagy belépési adatokat nézegetünk, illetve ahelyett, hogy tisztában lennénk egy vásárlónk hosszú távú értékével, csak egy-egy konverziót nézegetünk. Nem vak pénzbeszedési hullámnak kellene végigfutnia a vállalkozások között, hogy mindegy, csak nagyobb legyen a bevétel, hanem a fogyasztó megértését kell központba helyezni, és nem lesz gond a bevétellel.
Tény, hogy nem a legegyszerűbb feladat a sok adat közül kiválasztani, kombinálni azokat a mutatókat, amelyek alapján egyértelműen el tudjuk dönteni, hogy amit teszünk, az a fogyasztónak jó vagy rossz, de mindenképp megéri a kutatást!
A teljesség igénye nélkül pár olyan dolog, amit érdemes kipróbálni a webanalitikában:
- Szegmentáció – Az átlagok sokszor hazudnak, és nem mindig igazak minden szegmensre. Az online rendszerek egyik nagy előnye a lehetőség a testreszabásra, szinte bárki számára.
- Landoló oldalak/variációk készítése, és ezek tesztelése – Melyik hoz több érdeklődőt? Melyik hoz több bevételt?
- Online kérdőívek – Nem tudhatunk meg mindent a webanalitikából, de rákérdezhetünk, és ezt akár egy egyszerű WordPress plugin is lehetővé tudja tenni
- Honlapunkon elhelyezett kereső – A látogató beírja, hogy mire van szüksége.
- Offline kampányok mérése online – Igen, mérhető annak a hatása is, hogy egy újsághirdetésnek milyen hatása volt a honlap látogatóira, és a konverzióra
- Űrlapok optimalizálása – Egyoldalas, vagy többoldalas? Melyik mezőt töltsék ki először?
Milyen egy jó mutató (KPI)?
- Méri azt, hogy a cég jó úton halad-e kitűzött céljai felé
- Egyszerű, könnyen érthető
- Releváns az adott döntési körhöz
- Azonnal gyakorlatba ültethető következtetéseket lehet levonni belőle
Egy pár szó erejéig visszakanyarodva a közösségi médiához: A kulcs az, hogy direkt kommunikáljon a célközönséggel, közvetítő nélkül, és ápolja a kapcsolatot. A titok a kommunikációban való aktív részvétel. Így van értelme egyáltalán mérni a követőket, vagy lájkolókat? Nincs több értelme inkább a konverziót figyelni? Blogok esetében, hogy hány komment születik cikkenként? Vagy hány visszajelzést, értékelést kapunk?
Persze akármennyire bele is merülünk a beszélgetésbe, mindig tartsuk szem előtt, hogy ennek milyen hatása van például a márkánkra. Ad valamilyen értéket? Érdemes tovább folytatni?
Megtérülés? Költséghatékonyság?
Mérhetőségük talán a legnagyobb ajándék azok számára, akik szeretnék online üzletüket a következő szintre vinni. Ön például tudja, hogy egy adott forrásból, hirdetési kampányból érkező látogató mennyi profitot termel cége számára? Ha igen, akkor gratulálunk! Ön (kis túlzással) a sikeres 1%-ba tartozik. Olyanok között lehet, akik tisztában vannak azzal, hogy egy-egy forgalmi forrás mit jelent cégük számára. Konkrétan Ön tisztában van azzal, hogy mennyit jelentett egy banner kampány, egy megjelentetett PR cikk, egy visszamutató link elhelyezése, vagy esetleg egy fórum hozzászólás.
Mindemellett érdemes megjegyezni, hogy még a látszólag sikertelen kampányok is olyan adatokat szolgáltathatnak számunkra, amelyek jelentősen megkönnyítik, hogy a következő már nagy mértékben sikeres legyen.
Tegyük fel nem tudtuk elérni a kampány során, hogy a látogató vásároljon, de azt igen, hogy megadja az e-mail címét, vagy regisztráljon. Vagy esetleg tudjuk, hogy melyik e-mail verziót nyitották meg többen, így legközelebb már ezen adatok figyelembe vételével leszünk képesek tervezni.
Amerikából jöttem, mesterségem címere: TESZTELÉS – Talán ez az az egy szó, amit mindenképpen érdemes megjegyezni ebből a cikkből, és az, hogy soha ne adja fel a próbálkozást, hiszen legrosszabb esetben is kizár minimum 1 rossz megoldást.
